Csütörtöki doktori szeminárium
Csütörtöki doktori szeminárium
Helyszín: ELTE BTK A épület, 417-es szoba
Időpont: 16:00-17:30
Az érdeklődőket szeretettel várjuk!
febr. 18. Markó Anita, Horváth Iván (Gráfok, adatmodellek, írótársaságok)
febr. 25. Bognár Péter (Alfabetizáció a késő középkori, kora újkori Magyarországon)
márc. 3. Horváth Iván
márc. 10. [16.30: Lázs Sándor könyvbemutatója (Balassi Könyvesbolt, Katona József u. 9–11.)]
márc. 17. Finta Mária
márc. 31. Vrabély Márk (Domonkos nyelvemlékkódexek)
ápr. 7. Balogh Zsuzska (Bethlen Miklós és Bánffy Dénes kapcsolata)
ápr. 14. Etlinger Mihály, Szatmári Áron (Bogáti fordítás-poétikája)
ápr. 21. Tubay Tiziano (Rovásírás-adatbázis)
ápr. 28. Görög Dani (A magyarországi német irodalom kezdetei)
máj. 5. Balázs Debóra (Ábécék mint vendégszövegek a Karoling reneszánsz idején)
máj. 12. Hermann György
Maróthy Szilvia (Koháry “paraszt versei”)
Bognár Péter:
A régi magyar párrímköltészet német vonatkozásai
Az RPHA nyilvántartása szerint a 16. század végéig létrejött 1521 vers között mindössze 79 párrímeset
találunk. Ha ezt a korpuszt a szövegek egyéb metrikai tulajdonságai alapján csoportokra osztjuk, akkor két többé‑kevésbé elkülönülő típust látunk. Az egyik – jóval nagyobb – csoport beleillik a korszak verselési gyakorlatába (tehát éneklésre szánt, szótagszámláló, nyolc szótag felett jellemzően metszettel tagolt, szintaktikailag zárt [vö.: Mohácsi 1991: 306–310] sorokból építkező, izostrófikus verseket tartalmaz), a másik nem illik bele (tehát olyan szövegekből áll, amelyekre a felsorolt tulajdonságok nem jellemzőek). Formai és műfaji jegyeinek összessége alapján az első típust – a tudományos közmegegyezéssel összhangban – a középlatin egyházi (Horváth J. 1928; Zemplényi 1998: 64–67, 118–128), esetleg a humanista költészet (Bognár 2010a) hatásával magyarázzuk. A következő áttekintés tizenkét olyan szöveget, ill. szövegcsoportot vizsgál, amely a második típussal látszik rokonságban lenni. A vizsgálandó versek, ill. verscsoportok közös jellemzője a legalább tendenciaszerűen kimutatható párrímen túl a strófikusság hiánya, ill. az, hogy a szöveg feltehetően nem éneklésre, hanem olvasásra, felmondásra készült.
[…]
A dolgozat a szövegeket műnemek szerinti bontásban tárgyalja (1. Líra, 2. Dráma, 3. Epika), a három nagy fejezeten belül – ahol szükséges – műfajok szerint tagolva az anyagot. A fejezetek mindig három részből épülnek fel. Előbb a vers műfaji és metrikai leírása, és egy rövid elemzés olvasható arról, hogy a szöveg milyen viszonyban áll a 16. század végéig létrejött magyar nyelvű hagyománnyal, ezt – ha van ilyen – a hasonló német műfaj tömör bemutatása követi, végül a két hagyomány esetleges kapcsolódási pontjaira mutat rá a dolgozat. A három gondolati egység aszerint, hogy mikor hogyan tűnt könnyebben áttekinthetőnek a gondolatmenet, hol alfejezetekre bontva, hol külön cím nélkül, egyazon szövegegységen belül, bekezdéssel elválasztva olvasható. A dolgozat szerény célja annak a kérdésnek a megválaszolása, hogy a régi magyar versanyag felől nézve szokatlan metrikai – és olykor műfaji – paraméterekkel rendelkező, párrímes vagy párrímes tendenciájú szövegek metrikai és műfaji szempontból mutatnak-e hasonlóságot a korabeli német irodalom hasonló megszokásaival.
részlet a Bevetésből
…szeretettel várjuk a jelentkezőket!
A Reneszánsz Tanulmányok mesterszak interdiszciplináris képzésének keretében diákjainknak lehetősége van személyre szabott tanulmányi tervet összeállítani a késő középkortól a kora újkorig tartó időszakkal foglalkozó különféle tudományterületeken.
Képzésünk a Kar és az Egyetem talán legszélesebb körű, legváltozatosabb kurzuskínálatát nyújtja hallgatóinak. A hallgatók szabadon választhatnak az Irodalom, Történelem, Filozófia, Művészettörténet, Olasz, Francia, Spanyol, Németalföldi, Portugál modulok közül, órarendjüket igyekszünk igényeiknek és profiljuknak megfelelően összeállítani.
Nagy hangsúlyt fektetünk hallgatóink mentorálására, tanáraink szívesen segítik diákjaink egyéni szakmai fejlődését. Fontosnak tartjuk, hogy a képzés során informatikai, adatbázisépítési tapasztalatokat is szerezzenek hallgatóik, amelyek akkor is fontos előnyt biztosítanak számukra az elhelyezkedésben, ha nem tudományos pályára készülnek. Igyekszünk minél több lehetőséget biztosítani hallgatóinknak, hogy akár tudományos, akár digitalizálási projektbe bekapcsolódhassanak.
Az elmúlt tanévben a szak kutatói és hallgatói több tudományos pályázatot nyertek el (MTA Lendület, OTKA, nemzetközileg támogatott EU-pályázatírás), és részt vesznek az OSZK Digitális Filológia osztályának megtervezésében. Hallgatóink számára ez esélyt jelent, hogy a szak elvégzése után a végzettségüknek megfelelő tudományos vagy szerkesztői, kiadói, digitalizálási tapasztalatokat megkívánó könyvtári, levéltári vagy múzeumi munkakört tölthessenek be.
A Reneszánsz tanulmányok mesterképzési szak számos külföldi egyetemmel tart szoros kapcsolatot, így diákjaink Tours, Leiden, Firenze és Bécs mellett Európa több kiváló egyetemén folytathatnak tanulmányokat Erasmus-ösztöndíjjal.
A szak számít minden olyan végzős alapképzéses hallgatóra, akit érdekel a későközépkortól a felvilágosodásig tartó időszak történelme, irodalma, művészete, filozófiája, s mindazokra, akik nem idegenkednek a történelmi múlt korszerű, információtörténeti szemléletétől.
Tájékoztató fórum 2016. január 28-án 12 órakor a Horváth János teremben
(ELTE BTK, Bp. 1088, Múzeum krt. 4/a, 3. emelet/329).
Minden érdeklődőt szeretettel várunk!
[space height=”150″]
Horváth Iván:
Ómagyar szövegemlékek mint textológiai tárgyak
A reneszánsz – függetlenül attól, hogy a korszakot a kora újkorhoz vagy a középkorhoz helyesebb-e hozzákapcsolni – az előző információrobbanás kora.
Megnőtt az információtömeg. Visszanyerték az antik műveltséget. Kibővült az emberre magára, környezetére, a Föld felszínére és Nap körüli pályájára, sőt az állócsillagokra vonatkozó ismeretanyag.
Megújult az információkezelés. A könyveket nyomtatták, forgalmazták, nyilvános könyvtárakba gyűjtötték. Még adatbázisokkal is kísérletezgettek: enciklopédiákkal, prédikációszerkesztő segédletekkel, Raymundus Lullus termékeny tárcsáival, versíró automatákkal.
Információtörténeti szempontból a magyar kora reneszánsz abban különbözik a többitől (és talán sajátságának, erőteljességének is ez a magyarázata), hogy nálunk időben egyszerre következett be a kézírás és a nyomda forradalma. A magyarok ugyanis nemcsak a könyvnyomtatással ismerkedtek meg 1473-ban, hanem az idő tájt kezdtek rákapni a magyar nyelven való könyvírásra és könyvolvasásra is. A korszak kezdetén áll az első magyar nyelvű egyházi könyv, a Jókai-kódex. A korszak végén pedig ott az első, egészében magyar nyelvű világi könyv – s mindjárt nyomtatvány –: Pesti Gábor Aesopusa (1536). Megszületett a népnyelvű olvasóközönség.
Az ezt is megelőző információs forradalom a 12–13. században, a kétnyelvű és kétközegű irodalom idején zajlott le, amikor a magyar irodalmat még latinul írták, magyarul pedig csupán elmondták. Írók már voltak, de olvasók még nem. Az első népnyelvű vendégszövegek- ről csak azok tudhattak, akik bejegyezték őket, meg azok, akiknek megmutatták. Hogy kerülhetett sor mégis magyar vendégszövegek rendszeres lemásolására?
[MEGJELENT]
Tubay Tiziano: A székely írás kutatásának története
100 esztendeje jelent meg Sebestyén Gyula monográfiája, A magyar rovásírás hiteles emlékei, a székely írás kutatásának máig meghatározó alapműve. A könyv jelentőségéből annak ellenére sem veszte, hogy azóta a hiteles emlékek száma megsokszorozódo, keletkezésüket tekintve pedig mind a kéziratos, mind a feliratos emlékek esetében ismerünk olyat, ami a Sebestyén összegyűjtöe emlékeket időben biztosan megelőzi. A könyv, amit az olvasó kezében tart, a székely írás kutatásának történetét mutatja be. Tiszteleel adózik Sebestyén Gyula emlékének és művének. […]
Jelentős anyagot kell áekintenie annak, aki a székely írással kapcsolatos vizsgálódásba kíván kezdeni. Noha három kézikönyv és két egyetemi tankönyv is tárgyalja rovásírás vagy székely rovásírás terminus ala, arra mind ez idáig senki sem vállalkozo, hogy a székely írás kutatásának történetét és az elért eredményeket kritikus szemmel végigkövesse. Ez az égető és inspiráló hiány ösztönzö arra, hogy a mesterszakos diplomamunkámban magam kíséreljem meg egy kutatástörténeti vázlat kidolgozását. Lehetségessé vált a tanulmány kiadása. Ahhoz, hogy segédkönyvként haszonnal szolgálhasson, szükségesnek tűnt alakítani a fejezetek felosztásán és bővíteni a könyvet azzal, amiről korábban a terjedelmi kötöségek mia le kelle mondani. Mindez egy újabb esztendőt igényelt.
Gerézdi Rabán Emlékkonferencia
“Az Információtörténeti műhely e kötetének szerzői (BA, MA és doktori hallgatók) a magyar nyelvű költészet korai emlékeit, ill. ezek elektronikus kritikai kiadásának lehetőségeit vizsgálják. […] A kötet anyagát az Országos Széchényi Könyvtár és az ELTE reneszánsz-kutató műhelye által a 100 éve született Gerézdi Rabán tiszteletére megrendezett, 2014. május 9-én az Országos Széchényi Könyvtárban megtartott konferencia előadásai adják.“
részlet az Előszóból
Tartalomjegyzék
Előszó 6
Balázs Debóra – Dugonics András bicskája 8
Tubay Tiziano – A honfoglalás leírása a Pannónia énekben és a történetírók munkáiban 18
Maróthy Szilvia – Pannóniai ének Critical Edition (PECE) 30
Bódai Regina–Renner Ildikó – „De hogy nem látsz dolgodhoz” 41
Maróthy Szilvia – Nem csak Szabács kell: Korai verses nyelvemlékeink tagolási rendszerei 54
Simon Zsolt – Az 1540 előtti magyar ráolvasások: „vagyok bűnes […] régi nagy sok bálványimádásomba” 66
Felhívás végzős alapképzéses hallgatók számára
Reneszánsz Tanulmányok Mesterszak tájékoztató fórum
2015. február 5. 11 óra
1088 Budapest, Múzeum krt. 4/a
3. emelet, Horváth János terem
Indul a Reneszánsz Mesterszak hatodik évfolyama! Szeretettel várjuk a jelentkezőket!
A Reneszánsz Tanulmányok mesterszak interdiszciplináris képzésének keretében diákjainknak lehetősége van személyre szabott tanulmányi tervet összeállítani a késő középkortól a kora újkorig tartó időszakkal foglalkozó különféle tudományterületeken. A hallgatók szabadon választhatnak az Irodalom, Történelem, Filozófia, Művészettörténet, Olasz, Francia, Spanyol, Németalföldi, Portugál modulok közül, órarendjüket igyekszünk igényeiknek és profiljuknak megfelelően összeállítani. Képzésünk a Kar és az Egyetem talán legszélesebb körű, legváltozatosabb kurzuskínálatát nyújtja hallgatóinak. Nagy hangsúlyt fektetünk hallgatóink mentorálására, tanáraink szívesen segítik diákjaink egyéni szakmai fejlődését. Megszervezzük, hogy a képzés során informatikai, adatbázisépítési tapasztalatokat is szerezzenek a hallgatók. Ezek akkor is fontos előnyt biztosítanak számukra az elhelyezkedésben, ha nem tudományos pályára készülnek.
A Reneszánsz tanulmányok mesterképzési szak számos külföldi egyetemmel tart szoros kapcsolatot, így diákjaink Tours, Leiden és Firenze mellett Európa több kiváló egyetemén folytathatnak tanulmányokat Erasmus-ösztöndíjjal.
Az elmúlt tanévben a szak kutatói és hallgatói több tudományos pályázatot nyertek el (MTA Lendület, OTKA, nemzetközileg támogatott EU-pályázatírás), és részt vesznek az OSZK Digitális Filológia osztályának megtervezésében. Hallgatóink számára ez esélyt jelent, hogy a szak elvégzése után a végzettségüknek megfelelő tudományos vagy szerkesztői, kiadói, digitalizálási tapasztalatokat megkívánó könyvtári, levéltári vagy múzeumi munkakört tölthessenek be.
A szak számít minden olyan végzős alapképzéses hallgatóra, akit érdekel a későközépkortól a felvilágosodásig tartó időszak történelme, irodalma, művészete, filozófiája, s mindazokra, akik nem idegenkednek a történelmi múlt korszerű, információtörténeti szemléletétől.
Tájékoztató fórum 2015. február 5-én 11 órakor a Horváth János teremben (ELTE BTK, Bp. 1088, Múzeum krt. 4/a, 3. emelet).
Minden érdeklődőt szeretettel várunk!
Felhívás végzős alapképzéses hallgatók számára
Reneszánsz Tanulmányok tájékoztató fórum
2014. február 11. 11 óra
1088 Budapest, Múzeum krt. 4/a
3. emelet, Horváth János terem
Indul a Reneszánsz Mesterszak ötödik évfolyama!
Szakunk interdiszciplináris képzésének köszönhetően diákjainknak lehetősége van saját maguk számára összeállítani tanulmányi tervüket, a késő középkortól a kora újkorig tartó időszakkal foglalkozó különféle tudományterületeken. A hallgatók szabadon választhatnak az Irodalom, Történelem, Filozófia, Művészettörténet, Olasz, Francia, Spanyol, Németalföldi, Portugál modulok közül, órarendjüket igyekszünk igényeiknek és profiljuknak megfelelően összeállítani. Képzésünk lehetővé teszi, hogy a kar és az egyetem legszélesebb körű, legváltozatosabb kurzuskínálatát nyújtsa mindenkinek. Nagy hangsúlyt fektetünk hallgatóink mentorálására, a felvételt követően tanáraink folyamatosan segítik diákjaink szakmai fejlődését. A Reneszánsz Mesterszak számos külföldi egyetemmel tart szoros kapcsolatot, így diákjaink Tours, Leiden és Firenze mellett Európa több kiváló egyetemén folytathatnak tanulmányokat Erasmus-ösztöndíjjal. Fontosnak tartjuk, hogy informatikai, adatbázisépítési tapasztalatokat is szerezzenek a hallgatók, melyek akkor is fontos előnyt biztosítanak számukra az álláskeresésben, ha nem tudományos pályára készülnek.
A szak számít minden olyan végzős alapképzéses hallgatóra, akit érdekel a későközépkortól a Felvilágosodásig tartó időszak történelme, irodalma, művészete, filozófiája.
Tájékoztató fórum 2014. február 11-én 11 órakor a Horváth János teremben.
Minden érdeklődőt szeretettel várunk!
COST 1015 Medioevo Europeo
Workshop on Medieval Poetical Repertories
The Dean’s Small Council Room
ELTE, Trefort Campus, H-1088
Budapest, Múzeum krt. 4/a, 1st floor
16–17 October 2013