Category: Uncategorized
Csütörtöki doktori szeminárium
Csütörtöki doktori szeminárium
Helyszín: ELTE BTK A épület, 417-es szoba
Időpont: 16:00-17:30
Az érdeklődőket szeretettel várjuk!
febr. 18. Markó Anita, Horváth Iván (Gráfok, adatmodellek, írótársaságok)
febr. 25. Bognár Péter (Alfabetizáció a késő középkori, kora újkori Magyarországon)
márc. 3. Horváth Iván
márc. 10. [16.30: Lázs Sándor könyvbemutatója (Balassi Könyvesbolt, Katona József u. 9–11.)]
márc. 17. Finta Mária
márc. 31. Vrabély Márk (Domonkos nyelvemlékkódexek)
ápr. 7. Balogh Zsuzska (Bethlen Miklós és Bánffy Dénes kapcsolata)
ápr. 14. Etlinger Mihály, Szatmári Áron (Bogáti fordítás-poétikája)
ápr. 21. Tubay Tiziano (Rovásírás-adatbázis)
ápr. 28. Görög Dani (A magyarországi német irodalom kezdetei)
máj. 5. Balázs Debóra (Ábécék mint vendégszövegek a Karoling reneszánsz idején)
máj. 12. Hermann György
Maróthy Szilvia (Koháry “paraszt versei”)
Bognár Péter:
A régi magyar párrímköltészet német vonatkozásai
Az RPHA nyilvántartása szerint a 16. század végéig létrejött 1521 vers között mindössze 79 párrímeset
találunk. Ha ezt a korpuszt a szövegek egyéb metrikai tulajdonságai alapján csoportokra osztjuk, akkor két többé‑kevésbé elkülönülő típust látunk. Az egyik – jóval nagyobb – csoport beleillik a korszak verselési gyakorlatába (tehát éneklésre szánt, szótagszámláló, nyolc szótag felett jellemzően metszettel tagolt, szintaktikailag zárt [vö.: Mohácsi 1991: 306–310] sorokból építkező, izostrófikus verseket tartalmaz), a másik nem illik bele (tehát olyan szövegekből áll, amelyekre a felsorolt tulajdonságok nem jellemzőek). Formai és műfaji jegyeinek összessége alapján az első típust – a tudományos közmegegyezéssel összhangban – a középlatin egyházi (Horváth J. 1928; Zemplényi 1998: 64–67, 118–128), esetleg a humanista költészet (Bognár 2010a) hatásával magyarázzuk. A következő áttekintés tizenkét olyan szöveget, ill. szövegcsoportot vizsgál, amely a második típussal látszik rokonságban lenni. A vizsgálandó versek, ill. verscsoportok közös jellemzője a legalább tendenciaszerűen kimutatható párrímen túl a strófikusság hiánya, ill. az, hogy a szöveg feltehetően nem éneklésre, hanem olvasásra, felmondásra készült.
[…]
A dolgozat a szövegeket műnemek szerinti bontásban tárgyalja (1. Líra, 2. Dráma, 3. Epika), a három nagy fejezeten belül – ahol szükséges – műfajok szerint tagolva az anyagot. A fejezetek mindig három részből épülnek fel. Előbb a vers műfaji és metrikai leírása, és egy rövid elemzés olvasható arról, hogy a szöveg milyen viszonyban áll a 16. század végéig létrejött magyar nyelvű hagyománnyal, ezt – ha van ilyen – a hasonló német műfaj tömör bemutatása követi, végül a két hagyomány esetleges kapcsolódási pontjaira mutat rá a dolgozat. A három gondolati egység aszerint, hogy mikor hogyan tűnt könnyebben áttekinthetőnek a gondolatmenet, hol alfejezetekre bontva, hol külön cím nélkül, egyazon szövegegységen belül, bekezdéssel elválasztva olvasható. A dolgozat szerény célja annak a kérdésnek a megválaszolása, hogy a régi magyar versanyag felől nézve szokatlan metrikai – és olykor műfaji – paraméterekkel rendelkező, párrímes vagy párrímes tendenciájú szövegek metrikai és műfaji szempontból mutatnak-e hasonlóságot a korabeli német irodalom hasonló megszokásaival.
részlet a Bevetésből
Horváth Iván:
Ómagyar szövegemlékek mint textológiai tárgyak
A reneszánsz – függetlenül attól, hogy a korszakot a kora újkorhoz vagy a középkorhoz helyesebb-e hozzákapcsolni – az előző információrobbanás kora.
Megnőtt az információtömeg. Visszanyerték az antik műveltséget. Kibővült az emberre magára, környezetére, a Föld felszínére és Nap körüli pályájára, sőt az állócsillagokra vonatkozó ismeretanyag.
Megújult az információkezelés. A könyveket nyomtatták, forgalmazták, nyilvános könyvtárakba gyűjtötték. Még adatbázisokkal is kísérletezgettek: enciklopédiákkal, prédikációszerkesztő segédletekkel, Raymundus Lullus termékeny tárcsáival, versíró automatákkal.
Információtörténeti szempontból a magyar kora reneszánsz abban különbözik a többitől (és talán sajátságának, erőteljességének is ez a magyarázata), hogy nálunk időben egyszerre következett be a kézírás és a nyomda forradalma. A magyarok ugyanis nemcsak a könyvnyomtatással ismerkedtek meg 1473-ban, hanem az idő tájt kezdtek rákapni a magyar nyelven való könyvírásra és könyvolvasásra is. A korszak kezdetén áll az első magyar nyelvű egyházi könyv, a Jókai-kódex. A korszak végén pedig ott az első, egészében magyar nyelvű világi könyv – s mindjárt nyomtatvány –: Pesti Gábor Aesopusa (1536). Megszületett a népnyelvű olvasóközönség.
Az ezt is megelőző információs forradalom a 12–13. században, a kétnyelvű és kétközegű irodalom idején zajlott le, amikor a magyar irodalmat még latinul írták, magyarul pedig csupán elmondták. Írók már voltak, de olvasók még nem. Az első népnyelvű vendégszövegek- ről csak azok tudhattak, akik bejegyezték őket, meg azok, akiknek megmutatták. Hogy kerülhetett sor mégis magyar vendégszövegek rendszeres lemásolására?
[MEGJELENT]
Tubay Tiziano: A székely írás kutatásának története
100 esztendeje jelent meg Sebestyén Gyula monográfiája, A magyar rovásírás hiteles emlékei, a székely írás kutatásának máig meghatározó alapműve. A könyv jelentőségéből annak ellenére sem veszte, hogy azóta a hiteles emlékek száma megsokszorozódo, keletkezésüket tekintve pedig mind a kéziratos, mind a feliratos emlékek esetében ismerünk olyat, ami a Sebestyén összegyűjtöe emlékeket időben biztosan megelőzi. A könyv, amit az olvasó kezében tart, a székely írás kutatásának történetét mutatja be. Tiszteleel adózik Sebestyén Gyula emlékének és művének. […]
Jelentős anyagot kell áekintenie annak, aki a székely írással kapcsolatos vizsgálódásba kíván kezdeni. Noha három kézikönyv és két egyetemi tankönyv is tárgyalja rovásírás vagy székely rovásírás terminus ala, arra mind ez idáig senki sem vállalkozo, hogy a székely írás kutatásának történetét és az elért eredményeket kritikus szemmel végigkövesse. Ez az égető és inspiráló hiány ösztönzö arra, hogy a mesterszakos diplomamunkámban magam kíséreljem meg egy kutatástörténeti vázlat kidolgozását. Lehetségessé vált a tanulmány kiadása. Ahhoz, hogy segédkönyvként haszonnal szolgálhasson, szükségesnek tűnt alakítani a fejezetek felosztásán és bővíteni a könyvet azzal, amiről korábban a terjedelmi kötöségek mia le kelle mondani. Mindez egy újabb esztendőt igényelt.
Felhívás végzős alapképzéses hallgatók számára
Reneszánsz Tanulmányok Mesterszak tájékoztató fórum
2015. február 5. 11 óra
1088 Budapest, Múzeum krt. 4/a
3. emelet, Horváth János terem
Indul a Reneszánsz Mesterszak hatodik évfolyama! Szeretettel várjuk a jelentkezőket!
A Reneszánsz Tanulmányok mesterszak interdiszciplináris képzésének keretében diákjainknak lehetősége van személyre szabott tanulmányi tervet összeállítani a késő középkortól a kora újkorig tartó időszakkal foglalkozó különféle tudományterületeken. A hallgatók szabadon választhatnak az Irodalom, Történelem, Filozófia, Művészettörténet, Olasz, Francia, Spanyol, Németalföldi, Portugál modulok közül, órarendjüket igyekszünk igényeiknek és profiljuknak megfelelően összeállítani. Képzésünk a Kar és az Egyetem talán legszélesebb körű, legváltozatosabb kurzuskínálatát nyújtja hallgatóinak. Nagy hangsúlyt fektetünk hallgatóink mentorálására, tanáraink szívesen segítik diákjaink egyéni szakmai fejlődését. Megszervezzük, hogy a képzés során informatikai, adatbázisépítési tapasztalatokat is szerezzenek a hallgatók. Ezek akkor is fontos előnyt biztosítanak számukra az elhelyezkedésben, ha nem tudományos pályára készülnek.
A Reneszánsz tanulmányok mesterképzési szak számos külföldi egyetemmel tart szoros kapcsolatot, így diákjaink Tours, Leiden és Firenze mellett Európa több kiváló egyetemén folytathatnak tanulmányokat Erasmus-ösztöndíjjal.
Az elmúlt tanévben a szak kutatói és hallgatói több tudományos pályázatot nyertek el (MTA Lendület, OTKA, nemzetközileg támogatott EU-pályázatírás), és részt vesznek az OSZK Digitális Filológia osztályának megtervezésében. Hallgatóink számára ez esélyt jelent, hogy a szak elvégzése után a végzettségüknek megfelelő tudományos vagy szerkesztői, kiadói, digitalizálási tapasztalatokat megkívánó könyvtári, levéltári vagy múzeumi munkakört tölthessenek be.
A szak számít minden olyan végzős alapképzéses hallgatóra, akit érdekel a későközépkortól a felvilágosodásig tartó időszak történelme, irodalma, művészete, filozófiája, s mindazokra, akik nem idegenkednek a történelmi múlt korszerű, információtörténeti szemléletétől.
Tájékoztató fórum 2015. február 5-én 11 órakor a Horváth János teremben (ELTE BTK, Bp. 1088, Múzeum krt. 4/a, 3. emelet).
Minden érdeklődőt szeretettel várunk!
Felhívás végzős alapképzéses hallgatók számára
Reneszánsz Tanulmányok tájékoztató fórum
2014. február 11. 11 óra
1088 Budapest, Múzeum krt. 4/a
3. emelet, Horváth János terem
Indul a Reneszánsz Mesterszak ötödik évfolyama!
Szakunk interdiszciplináris képzésének köszönhetően diákjainknak lehetősége van saját maguk számára összeállítani tanulmányi tervüket, a késő középkortól a kora újkorig tartó időszakkal foglalkozó különféle tudományterületeken. A hallgatók szabadon választhatnak az Irodalom, Történelem, Filozófia, Művészettörténet, Olasz, Francia, Spanyol, Németalföldi, Portugál modulok közül, órarendjüket igyekszünk igényeiknek és profiljuknak megfelelően összeállítani. Képzésünk lehetővé teszi, hogy a kar és az egyetem legszélesebb körű, legváltozatosabb kurzuskínálatát nyújtsa mindenkinek. Nagy hangsúlyt fektetünk hallgatóink mentorálására, a felvételt követően tanáraink folyamatosan segítik diákjaink szakmai fejlődését. A Reneszánsz Mesterszak számos külföldi egyetemmel tart szoros kapcsolatot, így diákjaink Tours, Leiden és Firenze mellett Európa több kiváló egyetemén folytathatnak tanulmányokat Erasmus-ösztöndíjjal. Fontosnak tartjuk, hogy informatikai, adatbázisépítési tapasztalatokat is szerezzenek a hallgatók, melyek akkor is fontos előnyt biztosítanak számukra az álláskeresésben, ha nem tudományos pályára készülnek.
A szak számít minden olyan végzős alapképzéses hallgatóra, akit érdekel a későközépkortól a Felvilágosodásig tartó időszak történelme, irodalma, művészete, filozófiája.
Tájékoztató fórum 2014. február 11-én 11 órakor a Horváth János teremben.
Minden érdeklődőt szeretettel várunk!
COST 1015 Medioevo Europeo
Workshop on Medieval Poetical Repertories
The Dean’s Small Council Room
ELTE, Trefort Campus, H-1088
Budapest, Múzeum krt. 4/a, 1st floor
16–17 October 2013
COST ACTION IS1005
Medioevo Europeo – Medieval Studies and Technological Resources
3rd Management Committee meeting
ELTE Trefort Campus, H–1088
Budapest, Múzeum krt. 4–8
October 17–19
FiKon
Felhívás! Fiatalok Konferenciája – VERS
2013 októberében Szegeden tartandó konferenciára doktori fokozatot még nem szerzett fiatal hallgatók jelentkezését várják, jelentkezési határidő szeptember 15! Téma röviden: VERS. Téma hosszan: itt.